A ROMANIAI KOBORKUTYAKRA VONATKOZO TORVENYEK OSSZEFOGLALOJA - 2011.03.10

2001-ben elfogadták a gazdátlan ebek kérdését szabályozó törvényt. A kormány döntése értelmében a megyei jogú városok önkormányzatai kötelesek speciális egységeket léterehozni a kóbor kutyák problémájának megoldására. A 155/ 2001-es számú kormányhatározat 227/ 2002-es számú törvényként lépett életbe, amely a következőket írja elő:
- Minden megyei jogú város önkormányzatának rendelkeznie kell legalább egy kutyamenhellyel (európai normák előírásainak eleget tévő menhely);
- Minden kutyát emberséges körülmények között kell befogni és a menhelyre szállítani, és amennyiben nem sikerül örökbe adni, 14 nap után el kell altatni (a 14 napos határidőt később 7 naposra csökkentették);
- Az állatvédő szervezeteknek lehetőséget kell adni arra, hogy jelen legyenek a kutyákat sorsát érintő bármilyen eseményen.

A valóságban azonban mindössze néhány megyei jogú városban indultak el ilyenfajta szolgáltatások. Ahol a városi önkormányzatok részt vettek a kóborkutya- probléma felszámolásában, a kutyamenhelyek haláltáborokká váltak, amelyek a törvényben előírt feltételeknek a legcsekélyebb mértékben sem felelnek meg.
A legtöbb megyei jogú város titokban cselekedett, és megakadályozta az állatvédő civil szervezeteket abban, hogy részt vegyenek a munkálatokban. A kutyák befogására irányuló akciók nem megfelelő gyakorisága, valamint kegyetlen és nem hatékony módja miatt a kutyák száma nem csökkent a városokban, a panaszok száma pedig egyre nőtt.
Annak ellenére, hogy több állatvédő szevezet összefogott azért, hogy a „Fogd meg és öld meg” szellemű törvényt „Sterilizáld és helyezd vissza eredeti környezetébe” szelleműre változtassa, a helyi hatóságok és a politikusok nem voltak hajlandók tudomást venni ez utóbbi hatékonyságáról.
2005-ben Bukarest akkori polgármestere, Adrian Videanu kézhez kapta a civil szervezetektől a „Sterilizáld és helyezd visssza eredeti környezetébe” projekt javaslatait és a várható költségeket, valamint az FPCC, Vier Pfoten és Aulim egyesületek által elért eredmények leírását. Videanu úr nem kommentálta és nem foglalt állást az előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Az önkormányzat továbbra is az állatok befogására és leölésére költötte az adófizetők pénzét. Ennek ellenére a kutya-populáció száma nem csökkent, mindössze egyes sintérkedéssel foglalkozó cégek profitja nőtt.
2008 elején az állatvédő szervezetek, Marinescu szenátor és más, a kóbor állatok ügyében jártas politikusok támogatásával meggyőzték a szenátust, hogy szavazza meg a 205/ 2004-es állatvédelmi törvényt, amely megtiltja az egészséges állatok elaltatását és bünteti az állatkínzást. A 227/ 2002-es, a kóbor ebek kérdését szabályozó törvényt javítják a a „Sterilizáld és helyezd vissza eredeti környezetébe” projekt bevezetésével.
A 205-ös törvény módosítását a 9/ 2008-as törvénnyel fogadják el, ám a 912-es projekt, amely a 227-es törvény javítását vonta volna maga után, a Képviselőházban „ragadt”, az Adminisztraciós Bizottság elnökének, Sulfina Barbu asszonynak az asztalán. Az állatvédő szervezetek igyekeztek nyomást gyakorolni a Képviselőházra az utcákat elárasztó gazdátlan állatok helyzetének rendezése érdekében.

2010 őszén olyan állatvédő egyesületek, mint az FPCC és az FNPA részt vettek a Sulfina Barbu asszony bizottságának Sepsiszentgyörgyön* tartott ülésén. Úgy véltük, az ülés folyamán sikerült meggyőznünk a bizottság tagjait a „Sterilizáld és helyezd vissza eredeti környezetébe” projekt Bihar megyei sikeréről, valamint az ezt kísérő oktatási program hatékonyságáról, amely nyomán jelentősen csökkent a kóbor állatok száma Nagyváradon (az eredeti szám 10 százalékára).
Ezek után medöbbenéssel értesültünk arról, hogy 211 márciusában a bizottság a 912-es projektben foglaltaktól teljesen eltérő javaslatokat fogalmazott meg a Képviselőház számára. A szenátusban egyhangúlag elfogadott javaslatok helyett a bizottság visszatért a “Fogd meg és 14 nap után öld meg” politikához, és korlátozta az állatvédő civil szervezetek részvételét a kóbor kutyák sorsát érintő eseményeken. A gyakorlatban ez a közpénzek további elherdálását fogja jelenteni egy olyan “megoldás” erőltetése miatt, amely kudarcot vallott nem csak Romániában, de a világon mindenhol.

Egyes, romániai és külföldi hírességek álatal támogatott állatvédő szervezeteknek közönhetően (Carmen Arsene – FNPA alelnöke , Monica Davidescu – színésznő, Maricica Puica – olimpikon, Dieter Ernst – ETN Németország elnöke, Maja von Hohenzollern hercegnő, Paula Iacob – ügyvéd, Marius Marinescu – a 912-es projekt kezdeményezője, Remus Cernea – a Zöld Párt elnöke), a bizottság jelentését elutasították és megfontolásra visszaküldték. Három hét múlva, reményeink szerint, egy javított változatot terjesztenek a Képviselőház elé szavazásra.
* Nezd az allabiakat